A helyi gazdaságok egyre szorosabban kapcsolódnak a globális vállalati gazdasághoz, amely gyorsan tudásalapúvá válik, és amelyben az anyagi tőke másodlagos szerepet játszik; ebben a kontextusban a kreatív iparágak kérdése stratégiai jelentőségre tesz szert. Ezek a gazdasági tevékenységek a hosszú távú fenntartható gazdaság motorjai; a regionális szinten létrejövő innovatív start-upok hatékony eszközzé válnak a regionális és/vagy nemzeti szereplők számára a globális gazdasági verseny feltételeihez való alkalmazkodáshoz. Így merül fel a képzett munkaerő sürgető kérdése, vagyis azoké, akik vállalkozókká válhatnak vagy válniuk kell a kreatív iparágak és az informatika területén.
Empirikus tanulmányunk célja, hogy hasznos eszközként szolgáljon azoknak a célcsoportoknak az azonosításához és leírásához, amelyek hozzájárulhatnak a stratégiai fontosságú ágazatokban működő vállalkozások létrehozásához. A szöveg felépítése a következő: a cikk első részében bemutatjuk azokat a főbb fogalmakat és kifejezéseket, amelyeket a szakirodalomban a tárgyalt problémakör megragadására és feldolgozására szolgáló elemzési eszközként használnak. Megadjuk az alapvető definíciókat, majd elméleti kontextusba helyezzük azokat a módszereket, amelyekkel a szakirodalom a tárgyalt témát tárgyalja. Az IT- és IC-szektorban a vállalkozói tevékenység általános áttekintését követően áttérünk a tanulmány második részére, amely statisztikailag elemzi az ágazat vállalkozóinak társadalmi-demográfiai profilját: figyelembe vesszük a népességszámot, az iskolázottsági szintet, a nemet, a korosztályt, a szükséges tulajdonságokat, valamint azokat az adatokat, amelyek az IT- és IC-tevékenységek szélesebb társadalmi kontextusára vonatkoznak (motivációk, vélemények a gazdasági sikert elősegítő tényezőkről).
A cikk utolsó részében kvalitatív adatok alapján bemutatjuk azokat a főbb szegmenseket, amelyek az IT- és IC-szektorban a vállalkozói tevékenység legfontosabb célcsoportjait jelentik.