2026. szeptember 22-én a ROVE csapata részt vett az első Iskolautca konferencián, amelynek a budapesti Ferencvárosi Művelődési Központ adott otthont. Az esemény az Erasmus+ „School Streets – Enjoy Your Journey to the School” című projekt keretében valósult meg, és közigazgatási intézmények, civil szervezetek, oktatási intézmények, valamint az aktív mobilitást támogató kezdeményezések képviselőit hozta össze.

Bár a konferencia elsősorban a diákok közlekedésére és az iskolába vezető út biztonságára összpontosított, a részvétel lehetőséget biztosított olyan megoldások, tapasztalatok és együttműködési modellek megismerésére is, amelyek a fenntartható városi mobilitás szempontjából is relevánsak.

A NextGenMobility projekt összefüggésében ezek a tapasztalatok különösen fontosak annak megértéséhez, hogyan azonosíthatók a közlekedők igényei, miként dolgozhatók ki a helyi sajátosságokhoz igazodó megoldások, és hogyan alakíthatók ki együttműködések a közösségek, az önkormányzatok és a civil szervezetek között.

Miért fontos az iskolai mobilitás az egyetemisták közlekedése szempontjából?

Első pillantásra az iskolások és az egyetemisták közlekedése két különböző témának tűnhet. Bár az útvonalak, az igények és a közlekedési szokások eltérőek, a fenntartható mobilitás alapját képező kérdések hasonlóak.

Hogyan választják meg az emberek a közlekedési eszközeiket? Mi ösztönzi őket arra, hogy gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel járjanak? Milyen szerepet játszik az infrastruktúra ezekben a döntésekben? Mennyire fontos a biztonságérzet? És talán a legfontosabb: kik vesznek részt a problémák azonosításában és a megoldások kidolgozásában?

Az Iskolautca konferencia konkrét példákat mutatott be arra, hogyan közelítik meg ezeket a kérdéseket az iskolai mobilitás területén. A NextGenMobility keretében végzett munka szempontjából a bemutatott tapasztalatok fontos kiindulópontot jelentenek ahhoz, hogy az egyetemisták közlekedését tágabb perspektívából vizsgáljuk, figyelembe véve nemcsak az infrastruktúrát, hanem az azt körülvevő közösséget is.

Az infrastruktúrától a közlekedők tapasztalatáig

A konferencia egyik központi témája az infrastruktúra és a városi tereket használó emberek tapasztalatai közötti kapcsolat volt.

Az „iskolautca” koncepciója abból az igényből indul ki, hogy biztonságosabb környezetet teremtsen az iskolák körül, a beszélgetések azonban túlmutattak a forgalom egyszerű átszervezésén. A konferencia programjában olyan témák is szerepeltek, mint a gyermekek iskolába járása, a kívánatos és a tényleges közlekedési szokások közötti különbség, a közúti infrastruktúra és az iskolai mobilitás.

Emellett konkrét példákat is bemutattak városi és vidéki környezetben megvalósított iskolautca-kezdeményezésekre. Az oroszlányi, sződligeti és budapesti tapasztalatok egyaránt rávilágítottak az ilyen kezdeményezések eredményeire, valamint a megvalósítás során felmerülő nehézségekre.

Ezek a példák azt mutatják, hogy egy mobilitási megoldás nem feltétlenül igényel új infrastruktúra kiépítését. A változás olykor egy meglévő tér átszervezésével, egy közösségi kezdeményezéssel vagy a helyi szereplők közötti hatékonyabb együttműködéssel is elindulhat.

A fenntartható mobilitás alapja az együttműködés

A konferencia másik fontos témája az volt, hogy a különböző szereplők miként járulhatnak hozzá a mobilitási megoldások kidolgozásához és megvalósításához.

A helyi önkormányzatok, az oktatási intézmények, a civil szervezetek, a mobilitási szakértők és a helyi közösségek eltérő szempontokból közelíthetik meg ugyanazt a problémát. Éppen ezért az együttműködésük elengedhetetlen ahhoz, hogy egy megoldás ne csupán megvalósuljon, hanem érthetővé, elfogadottá és ténylegesen használhatóvá is váljon.

A konferencián a fenntartható és aktív mobilitást támogató kiegészítő intézkedésekről is szó esett. Ilyenek például a bicibusz- és pedibuszprogramok, a kerékpározást népszerűsítő kampányok, valamint az egyéni autóhasználat alternatíváit ösztönző egyéb kezdeményezések.

A NextGenMobility projekt szempontjából ez a megközelítés azért különösen releváns, mert a városi mobilitás nem vizsgálható kizárólag az infrastruktúra szemszögéből. Az emberek közlekedési szokásait az általuk alkotott közösségek, az intézményekkel való kapcsolataik és a városukban elérhető lehetőségek is befolyásolják.

Magyarországi és romániai tapasztalatok

Az esemény egyik értékes sajátossága a bemutatott példák sokszínűsége volt. A magyarországi kezdeményezések mellett a konferencia romániai tapasztalatokat is bemutatott, különös tekintettel a marosvásárhelyi és szászrégeni iskolautcák kialakítására.

A különböző környezetekből származó példák rámutattak arra, hogy a mobilitási megoldásokat mindig a helyi adottságokhoz kell igazítani. Egy adott városban sikeresen működő kezdeményezés nem feltétlenül alkalmazható automatikusan egy másik településen, a már megszerzett tapasztalatok azonban értékes ötleteket és olyan megközelítéseket kínálhatnak, amelyek a helyi körülményekhez igazíthatók.

Mit viszünk tovább a NextGenMobility projektbe?

Az első Iskolautca konferencián való részvétel lehetőséget adott arra, hogy megismerjük, más közösségek milyen mobilitási kihívásokkal foglalkoznak, és hogyan alakítják ezeket konkrét kezdeményezésekké.

A NextGenMobility számára ennek a tapasztalatnak az értéke nem egy már létező megoldás egyszerű átvételében rejlik, hanem azokban az ötletekben és kérdésekben, amelyeket továbbvihetünk az egyetemisták mobilitásának vizsgálata során.

Hogyan azonosíthatók pontosabban az egyetemisták valós igényei? Miként vonhatók be a közlekedők a problémák feltárásába és a megoldások közös kidolgozásába? Hogyan működhetnek együtt a civil szervezetek, az intézmények és a helyi önkormányzatok ezeknek az igényeknek a kielégítése érdekében? És hogyan lehet hatékonyabban kommunikálni a közlekedési szokások megváltoztatásának szükségességét?

Ezek a kérdések túlmutatnak egyetlen konferencia vagy egyetlen felhasználói csoport témáján. Egy átfogóbb párbeszéd részét képezik, amelynek középpontjában a fenntartható mobilitás, a könnyebben megközelíthető városok és az emberek igényeire épülő megoldások állnak.

A Budapesten szerzett tapasztalatok így új szempontokkal gazdagítják a NextGenMobility keretében végzett munkánkat, és hozzájárulnak annak jobb megértéséhez, hogyan alakíthatják az ötletek, a közösségek és az együttműködések a közlekedési kihívásokat a jövő városai számára kínálkozó lehetőségekké.

Képek: Bringasuli